Az ember eredeti állapota az egészség, pontosabban az EGÉSZ-ség. Az egészség sokkal több annál, mintsem tünetmentes állapot, amikor nem fáj semmink. Ma még sokan úgy gondolják, ha nincsenek panaszaik, akkor egészségesek. A megbetegedés ugyanakkor egy folyamat. Egy-egy betegség olykor évek-évtizedek alatt alakul ki...
Ahogy az ember egyre jobban elszakad a természettől, egyre több és több betegség jelenik meg az életében. Nem csoda, hiszen egyre több és több méreg támadja EGÉSZ-ségünket. A mérgezés testi-lelki-szellemi síkon történik.
A mérgek több fázisban történő lerakódása pedig egyre súlyosabb betegségeket okoz. Ha valakire vagy valamiért „mérgesek” vagyunk, és többször „mérgelődünk”, bizony magunknak ártunk. A negatív gondolatok, a stressz, idegeskedés, bosszankodás, düh savasodási folyamatokat indít be a szervezetben. Egy nagyon érdekes ördögi kör alakul ki: vannak savasító ételek, és a savanyú gondolatok. A kettő egymást generálja, tehát amikor az ember pesszimista és tele van negatív gondolatokkal, ez savasítja a szervezetét, a savas szervezet pedig „savanyítja” a gondolatait. Valahol a kört érdemes megszakítani. Vagy a gondolatokat kell pozitívabbá formálni, vagy az étrendet kell lúgosítani, de a legjobb, ha az ember mind a kettőre törekszik egyszerre.
A sav-bázis egyensúly az egészség alapköve, és minden gyógyulás előfeltétele. Az utóbbi 20 évben zajló mikrobiológiai kutatások azt mutatják, hogy szinte egyetlen betegség létezik: és ez a test túlsavasodása.
Testünk savakat állandóan termel (szénsav, kénsav, foszforsav, és a piroszőlősav), bázisokat viszont nem tud előállítani, ezért ezeket folyamatosan pótolni kell. A szervezet rendelkezik olyan rendszerrel, amely az állandóan képződő savakat közömbösíti. Ezt puffer rendszernek hívják. Többféle pufferolás történhet a szervezetben: légzési (tüdőn keresztül), renális (vese segítségével), vér és máj általi. A sejteken belül a fehérje bizonyos típusai számítanak a leghatásosabb puffernek. Mind a lúgot, mind a savat egyaránt képesek közömbösíteni, és szabályozzák a pH-egyensúlyt a sejteken belül. Ami nagyon fontos: igaz, hogy a szervezet még egészséges étrend esetén is savakat termel, viszont a szervezet rendelkezik ezzel a pufferrendszerrel, mely mindent megtesz, hogy a pH-egyensúly helyreálljon. Ám ha az ember a szervezetét helytelen étrenddel terheli, egy idő múlva a pufferrendszer is kimerül, nem képes a szervezetben az egyensúlyt fenntartani. Ilyenkor a szervezet elsavasodik, táptalajt szolgáltatva rengeteg betegségnek.
Az elsavasodás első jelei: fejfájás, gyengeségérzet, állandó fáradékonyság, enyhébb bőrpanaszok, bőrviszketés, allergiák, influenza, nyugtalanság, ingerlékenység. (Ha az idegeket savas közeg borítja, akkor az ember ingerlékeny, ideges, izgága lesz)
Az elsavasodás egyik következménye a mészhiány is. A szervezet, amikor már nem képes a hagyományos pufferolással kiküszöbölni a savakat, bevet egy titkos erőtartalékot: elkezd a csontokból, fogakból, sejtekből kalciumot kivonni. A kalcium ugyanis a savakat közömbösíti. Igaz, hogy ennek csontritkulás, csonttörés, fogszuvasodás az eredménye, de a szervezet szempontjából sokkal fontosabb hogy a pH-egyensúly rendben legyen, mint az hogy csontjaink, fogaink milyen állapotban vannak.
Amikor a testben savas melléktermékek keletkeznek, és ezek bekerülnek a véráramba, akkor a keringési rendszer folyékony formában próbál megszabadulni tőlük a tüdőkön vagy a veséken keresztül. Ha túl sok ilyen savas hulladék keletkezik, akkor ezek lerakódnak a különböző szervekben: szívben, hasnyálmirigyben, májban és a vastagbélben, vagy pedig a zsírszövetek kötik meg őket a mellekben, a csípőn, a combokon, a hason, és még az agyban is. Védekező manőverként a szervezet zsírsejteket hoz létre, hogy így tartsa távol a savakat a létfontosságú szervektől, ezzel próbálja megvédeni őket. Bizonyos értelemben a háj menti meg az életünket.
Pontosan ez az, ami miatt olyan nehezen szabadulunk meg tőle. Ha úgy táplálkozunk, hogy a szervezetünk lúgosabb legyen, akkor nem lesz többé szüksége, hogy megtartsa a zsírréteget.
Lássuk a szervezet elsavasodását okozó tényezőket:
1. Stressz
2. Helytelen légzés - sejtjeink oxigénellátottsága csökken
3. Túlzott fehérjebevitel – főként az állati fehérje, mely rothadás miatt savasít.
4. Túlzott cukor, szénhidrátbevitel - erjedés miatt savasít
5. Rossz ételkombinációk. Különböző ételek, különböző speciális igényeket támasztanak az emésztőrendszerrel szemben. A fehérjék emésztése erősen savas környezetet igényel és a gyomorban zajlik, míg a keményítő, zöldségek, zsírok emésztéséhez enyhén lúgos környezetre van szükség, és a vékonybélben megy végbe. Így, az együtt fogyasztásukkor egymás megemésztését hátráltatják, és nem emésztődnek meg rendesen. Az elégtelen emésztés pedig a káros mikroorganizmusok előtt nyitja meg az utat.
6. Túlzott táplálékbevitel. Az emésztőnedvek nem férnek hozzá rendesen a táplálékhoz és az emésztés tökéletlen lesz.
7. Túl gyakori, gyors, alapos rágás nélküli evés.
8. Túl sok testidegen, az ember számára mérgező anyag, (összefoglaló neve: homotoxinok) melyek a szervezetbe jutva azt károsítják. A homotoxinok 65-70%-a a táplálkozással kerül be, és évek-évtizedek alatt felhalmozódnak a sejtekben és a szövetekben, különböző betegségeket okozva. A betegségek tetemes hányada homotoxinoktól való szabadulási folyamat. A homotoxinok a sejten kívüli térben rakódnak le, ez enyhébb tüneteket eredményez. Tudatos méregtelenítés hiányában a sejten belüli térbe hatolnak, és onnan nehezebb „kihajtani” őket. A homotoxinok az élelmiszerbe bekerülhetnek: mezőgazdasági tevékenység során (állattartásban használt szerek, főként antibiotikumok és hormonok maradványai valamint növényvédőszerek), környezetszennyezés által (közúti közlekedés, ipari tevékenység, sugárzások, hulladéklerakók), élelmiszeripari tevékenység (szennyeződések, adalékanyagok: aromák, színezékek, tartósítószerek, mesterséges antioxidánsok, étkezési savak, édesítőszerek, emulgeálószerek, szilárdító anyagok, zselésítő anyagok, sűrítő anyagok, módosított keményítők, térfogatnövelők) Tisztítószerekben, kozmetikumokban lévő mérgező vegyületek (natrium benzoate, formaldehyde, probylene glykol, aluminium sulfate, stb) melyek a bőrünkön keresztül szívódnak fel.
9. Túl kevés tiszta víz fogyasztása, mely gyengíti a szervezet tisztulási-méregtelenítési folyamatait (a szénsavas ásványvízzel is savakkal terheljük a szervezetet, amit a szervezetnek újra ki kell ürítenie)
10. Gyógyszerek, melyek létfontosságú anyagokat, mikro- és makroelemeket, vitaminokat, valamint nyomelemeket vonnak el a szervezetből. Hatásukra toxinok halmozódnak fel a szervezetben.
11. Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol)
12. Mozgásszegény életmód
„Amit megeszik az ember annak egyharmadából saját maga él, a másik kétharmadából az orvosok.”
A civilizációs életmód következtében számtalan betegség terjedt el és vált igen gyakorivá, melyeket ma már népbetegségekként ismerünk. Korunk egyik legnagyobb veszélye, hogy soha nem volt ennyi rossz minőségű és mennyiségű táplálék, ilyen elérhető közelségben. Európában szinte mindenki egyszerre túl-, alul- és helytelenül táplált. Túl sokat eszünk a helytelenből, a kalóriákból, amelyre fizikai erőfeszítés híján nincs is szükségünk, és túl keveset fogyasztunk a helyesből, vagyis vitaminokból, ásványi anyagokból, enzimekből.
Az iparilag feldolgozott, „denaturált”, természetellenessé tett táplálékok, az élővilágot és az egész környezetet kárósító vegyszerek, mérgek, mesterségesen előállított kemikáliákkal dúsított testidegen anyagok (az emberi szervezet számára egyértelmű mérgek!) felhasználásával olyan minőségi hiányosságokkal és károsító hatást kiváltó tényezőkkel is szembesül a szervezetünk, amelyekkel már kevésbé vagy egyáltalán nem képes megküzdeni.
Kiemelkedően fontos lépés a tartós egészség felé vezető úton, hogy tudatunkra ébredjünk. Tudatosan és figyelmesen éljünk, elhagyva és távol tartva mindazt, ami szervezetünkre ártalmas, és többet vegyünk magunkhoz a minőségi táplálékokból.
„A lényeg hogy megértsük: az egészség nem cél, hanem eszköz. Ha egészségesek vagyunk, lehetőségünk van arra, hogy megvalósítsuk céljainkat és hasznára legyünk a környezetünknek. Az egészség megteremtése nem csak magánügy, hanem közügy is. Az egészséges ember nem terheli meg a környezetét, a családtagjait és a társadalmat, hanem teljes értékű aktív tagja lehet az emberi közösségnek. Ugyanakkor mindenképpen fontos szem előtt tartanunk azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni feladat, minden ember saját felelőssége. Az egészség nem magától létrejövő állapot, azért nap mint nap tennünk kell.” (Váradi Tibor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése